A község első írásbeli említésével egy 1198-ban készült oklevélben találkozhatunk. Az államalapító királyok idején békés pásztornép lakta az egykori pusztát. A századok során tatárjárás, törökdúlás szórta szét az itt élőket és Kecel 1584-re elnéptelenedett. A mai Kecel születésének ideje 1734. április 22.

Ezen a napon adta ki Patachich Gábor kalocsai érsek Kecel újratelepítését elrendelő oklevelet és négy pusztát adott a betelepülőknek: Kecelt, Dömötört, Bánegyházát és Csöngödöt. A községhez a 20. században csatolták hozzá a szomszédos Polgárdi pusztát, így alakult ki a mai közigazgatási terület. Az alapítók felvidéki vármegyékből, Pest-megye északi részéről és Kalocsa környékéről érkeztek. A sokszínű kulturális örökség a környék hatásaival gazdagodva az együttélés során sajátos keceli hagyománnyá formálódott. Kecel népének kizárólagos foglalkozása az állattartás volt, a gyorsan növekvő lakosságot az állattartás egyre nehezebben tudta eltartani, ezért a település bírái rettegve néztek a jövőbe és a kiutat a gyenge minőségű földek szőlővel történő betelepítésében látták, melyhez megkapták földesuruk, a Kalocsai érsek hozzájárulását. Azóta az itt élők megélhetésének alapját szőlők, gyümölcsösök, kertek jelentik. Kezdetektől Kecel legfontosabb irányító és vezető testülete az Esküdt Férfiak Tanácsának nevezett testület volt. Az esküdtek a helybeli birtokos parasztság vagyonosabb rétegéből kerültek ki.

A fejlődést és az itt élők vagyonosodását jól példázza, hogy 1802-ben felépült a Katolikus Szentháromság Templom, a ma is álló Községháza, az első iskola, megalakult az ipartestület, posta, tűzoltóságot és rendőrállomást kapott Kecel és a település bekapcsolódott az országos vasúthálózatba.



Az 1886. évi országos kiállításon a keceli bortermelők aranyérmeket nyertek és ez nagyban növelte az itt termelt asztali borok jó hírét. A 19. század végére a szóló vált a Kecel község lakóinak legfontosabb jövedelemforrásává. A század utolsó éveiben fejlődésnek indult a malomipar, a kereskedelem, megalakultak az első helyi pénzintézetek.

A két világháború között új iskolák, egészségház, pormentes utak, ipari vállalkozások jelzik a fejlődést.
1945 után Kecel fejlődésére kedvezően hatott, hogy a szakszövetkezeti forma segítségével a gazdák önállóságát sikerült legalább részben megőrizni. Ez a tulajdonosi és vállalkozói szemlélet megerősödését eredményezte, hiszen a szakszövetkezethez, melynek közel négyezer tagja volt, majd minden keceli család kötődött valamilyen formában. Az önállóan gazdálkodó keceli családok anyagi és szellemi megerősödése a község intézményeinek fejlődésében is tükröződött.
Fejlődés további állomásai, 1952-ben villamosították Kecelt, felépült az új 8 tantermes általános iskola, korszerűsítették a keceli szülőotthont.

1964-tol 1969-ig gimnázium működött a községben. 1969-ben azonban megszüntették, mivel az akkori járási hivatal álláspontja szerint ez veszélyeztette a szomszédos járási székhely várossá válását.
1964-ben épült fel a termálfürdő és uszoda, kiépült az ivóvízhálózat.
1970-ben Nagyközséggé nyilvánították Kecelt.
1981-ben felépült az Újfalusi Szent Család Katolikus templom modern épülete, valamint 1993-ban az Evangéliumi Pünkösdi Közösség imaháza.


1981-ben új 16 tantermes iskola, 1984-ben új Városi Könyvtár és Művelődési Ház épült, 1985-ben Kecel bekapcsolódott a nemzetközi távhívásba, a belterületi úthálózat 90 %-a szilárd útburkolatot kapott, 1990-ben felépült az új szakorvosi rendelő. 1990 után, a rendszerváltást követően gyors fejlődésnek indult a település, ennek következtében 1993. április 22-én városi rangot kapott Kecel.
Felépült az új Idősek Otthona, a Sportcsarnok, Rendőrség, kiépült a gázhálózat, emelet ráépítéssel bővült a Városi Könyvtár és Művelődési Ház, megújultak az iskola épületei, új óvodák épültek.
A település arculata jelentősen megváltozott, parkok, szökőkutak,
köztéri szobrok, játszóterek varázsolják kulturálttá, lakhatóvá a várost.

A XX. század utolsó két évtizedében több jelentős, és a piacon meghatározó szerepet betöltő vállalkozás jött létre az építőipar, a belsőépítészet, a borászat, az élelmiszer feldolgozás és forgalmazás, zöldség- és gyümölcsfelvásárlás, illetve a tészta nagykereskedelem, valamint a reklámipar területén.
Jelentős, országosan elismert borkereskedelmi cégek születtek és nőttek naggyá, öregbítve ezáltal a térség jó minőségű jellegzetes borait.
Továbbá számos kis- és családi vállalkozás foglalkozik ipari- és mezőgazdasági termeléssel, szolgáltatással és kereskedelemmel.

www.kecel.hu

vissza