A Borút Egyesületünk lassan már olyan lesz, hogy ahol egy kis helyet talál, és főleg ha hívják minden lehetséges fesztiválra elmegy és megpróbálja a hírünket tovább erősíteni. Így történt ez a Soltvadkerten a Büdös tó partján rendezett borfesztivál esetén is. Az utolsó pillanatban lett egy szabad faház és meghívtak bennünket, hogy mutassuk be a borainkat. nem sokáig gondolkodtam, hanem hajrá, mindenütt ott vagyunk ahol kínálni/árulni lehet egyesületi tagjaink borait. Ráadásul az időjárás jelentés szerint fantasztikusan meleg, gyönyörű nyári hétvégére számíthatunk... mondották volt...

meleg tényleg volt a nap folyamán meg egy kis malőr is, mert a faházunkat meg kellett osztanunk egy másik kiállítóval.
Ami önmagában nem baj, hiszen sok jó ember kis helyen is elfér gondoltam. Azonban ahogy telt múlt az idő bárki aki megállt a szépen feldíszített faházunk előtt csak tokaji bort kért. kedves borász kolléganők, Tokajból, lelkesen kínálták, öntötték a finom boraikat, udvariasan elbeszélgettek az érdeklődőkkel és az érdeklődők szépen továbbmentek.

Igen, az történt, hogy a faházat, a szervezők , úgy osztották meg hogy két, termékében teljesen eltérő borvidéket - Tokajt és az Alföldet - tették egy faházba. Aztán délután jött egy nagy vihar!! Akkor már láttam, hogy ez a fesztivál nem lesz a legsikeresebb fesztivál! Végül érdekes dolog történt! Miután a térfelünkről -sajnos- nem tudtunk labdába rúgni, így inkább a kapcsolatépítés stratégiát választottam. A két nap elteltével azt kell hogy mondjam, ez volt az első fesztivál, ahol ennyire nem állt meg vendég a pultunk előtt, DE ez volt az első fesztivál, amin nagyon nagyon jókat beszélgettem a kiállítókkal, ismerősökkel barátokkal.
Kicsit más tervekkel indultam útnak, de nagyon nagyon elégedetten tértem haza. Nekem most tényleg érvényes volt a mondás "minden rosszban van valami jó"

• Vadkerti borfesztivál fotóalbum
  
• Vadkerti borfesztivál II. rész fotóalbum